Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

A kadarka 16 árnyalata, avagy a változatosság nem mindig gyönyörködtet

A különféle borbírálói, WSET-es és hasonló képzések résztvevőinek kiválóan megtanítják azt, miként kóstoljunk objektívan bort, vagyis hogyan legyünk képesek az értékén kezelni egy olyan fajtát, stílust, cukor- vagy alkoholtartalmat is, mely amúgy nem a saját ízlésvilágunkat tükrözi.

Nos, a kadarkákat illetően soha nem kellett ilyen fortélyokhoz folyamodnom. Nagy személyes kedvencem ez a fajta – tudom, a szőlészeké már kevésbé – mert izgalmas, sziporkázó és elegáns tételeket lehet készíteni belőle. Akár afféle országimázs-bor is lehetne, egy magyar zöldveltelini – ha nem zárnánk ki ezzel sok borvidékünket a tutiból.

A fentiek ismeretében nyilván nagy örömmel fogadtam el a meghívást a Fill the Winebox borboltba a Borsmenta aktuális bortesztjére, ahol kadarkák kerültek terítékre. Szeretem ezeket a bírálatokat, mert szinte kivétel nélkül akad számomra meglepetés: egy régebbről ismert pincészet új tétele, egy hosszabb idő óta nem kóstolt bor aktuális arca, vagy akár egy teljesen új versenyző. (A borokat természetesen vakon kóstoljuk, csak a pontozást követően kerül sor a leleplezésre.)

Izgatottan vártam tehát a sort. Összesen 16 kadarkát kóstoltunk – a jegyzőkönyv kedvéért 15 fajtabor és egy kadarkára épülő házasítás szerepelt köztük – és ha egyetlen szóval kellene jellemezni a mezőnyt, az a hullámzó lenne. Vagyis inkább a kusza. Szerencsére akadt néhány pozitív rácsodálkozás, ugyanakkor többször is azt éreztem, hogy a kadarka-karaktert feláldozták a „nagy bor” oltárán. Számomra ez a fajta a furfangos elegancia megtestesítője, és ezt most számos esetben elnyomta a robusztus test, a kicsit erőltetettnek tűnő hordózás. A túl magas – akár 14,5%-os – alkohol is zavaró tényezőként hatott. Egy misét megérne, hogy mennyiben „bűnös” a klímaváltozás

A hivatalos végeredmény a Borsmenta felületein lesz elérhető, az alábbiakban a személyes kedvenceim et szeretném röviden bemutatni.

A Pálinkás Pince 2022-es kadarkája a megszokottnál sötétebb színt mutat, magas extrakttal és sűrű illattal, amelyben érett, kicsit lekváros gyümölcsök tűnnek fel, emellett füstöt is éreztem. Az alkoholt kicsit magasnak tartottam (mint utólag kiderült, 13%, határeset), a tanninok viszont pont a helyükön voltak. Összességében 85 pontot adtam rá a maximális 100-ból.

A Koch Borászat 2022-es bora szintén sötétebb színárnyalattal, korához képest meglepően érett illattal, ízében piros bogyós gyümölcsökkel és nagyon szép savakkal rendelkezik. A 12%-os alkohol pont megfelelő, szép, elegáns bort eredményez. 86 pontot kapott tőlem.

Személyes győztesem Kochék másik versenyzője, a szintén 2022-es, 12,5%-os alkoholtartalommal bíró kadarka selection bora lett. A közepes színmélység mellett a tömény gyümölcsösség, az elegancia és a légiesség jellemezte ezt a tételt. Nagyjából ez az a kadarka, amelyet hétköznap és ünnepi alkalmakon egyaránt szívesen innék. 88 pontra értékeltem.

A teszt végső soron arról győzött meg engem, hogy ha sikerül ráérezni a kadarka néha szeszélyes karakterére, akkor izgalmas és élvezetes borok születnek. Magam is gondolkodom azon, hogy ez jelen esetben miképp sikerült egy Hajós-Bajai borvidéken tevékenykedő borászatnak. Talán „a kevesebb több” elve alapján.

Köszönöm a meghívást a Borsmenta stábjának, élvezetes és tanulságos teszt volt (mint mindig).

Az oldal tetejére